Védett fajok mentése a Tócó patak mentén

Egyesületünk Debrecen Polgármesteri Hivatalának megbízásából részt vesz a Tócó patak Debrecen-Józsa menti részén kitermelésre kerülő nemes nyáras és füzes (mely része a helyi védett természeti területnek) védett lakóinak (denevérek, mókusok, pelék) mentésében és áttelepítésében. Az erre kidolgozott koncepciónk a képek alatt olvasható. A korábban kihelyezett pele odúkat már eltávolítottuk (pele programunkról itt lehet olvasni).

A napokban megkezdtük az erdőterület felmérését, a pontenciális denevér és kisemlős élőhelyek megjelölését, erről az alábbi képekkel számolunk be.

A Tócó-patak bal partján elterülő helyi védett és Natura 2000 erdőrészlet felújítása során, jelentkező problémák kezelésére tett javaslatok, a természeti értékeinek a kímélése, szükség esetén mentésük érdekében

- Lényeges kérdés, hogy mikor fogják elkezdeni a véghasználatot illetve előre láthatólag meddig fog tartani ez a folyamat időben. A viszonylag enyhe, őszi időszakban célszerű lenne befejezni a tervezett erdőtag tarvágását, mert ebben az esetben még nem kellene attól tartani, hogy a faodúkban telelni szándékozó denevérfajok már mély lehibernált állapotban lesznek. Néhány denevér faj, amely csak nyári szállásnak és szaporodó helyeknek foglalják el a faodúkat, jelentős számban már szeptember végére elhagyják ezeket az üregeket és a téli szállásaikra húzódnak (barlangok, pincék stb.).

-  Az első fontos feladat az erdőtag folyamatos monitorozása, feltérképezése, az érintett odvas fák jelölése a Rónaőrző Egyesület birtokában lévő Magenta Bat 5 típusú denevér detektor segítségével. Ezzel a módszerrel nagy biztonsággal ki lehet szűrni azokat a fa egyedeket amelyek üregeiben potenciálisan jelen vannak a denevérek, vagy ott akarnának telelni.

- Ezeknél a kijelölt fáknál külön fokozott figyelemmel kell majd eljárni a döntésük és darabolásuk során, hogy a fűrészgép ne vágja szét az állatokat. Ilyen esetben a szétmászni igyekvő példányokat egyenként fel kell majd helyezni olyan magaslatokra pl. már sarangba összerakott, készletezett farakásokra, vagy még álló fatörzsekre, ahonnan már el tudnak indulni s felrepülve új telelőhelyet kereshetnek maguknak. Amennyiben a végvágás mégis elhúzódna időben és a napi középhőmérséklet 5 C-fok alá süllyedne, úgy a már lehibernált példányokat kell majd összegyűjteni és sürgősen felszállítani  Budapestre a FÁNK mentő állomására, ahol megfelelő hőmérsékletű környezetet tudnak számukra biztosítani és ott remélhetőleg majd sikeresen kiteleltetik őket. Ellenkező esetben a felébredő állatok annyi energiát vesztenek, hogy a tél további részében már nem marad elegendő tartalék életfenntartó energiájuk és ebben az esetben a biztos pusztulás várna rájuk! Október végén november elején már lehet számítani lehibernált (letargiában) lévő példányokra.

-  A másik két érintett védett emlősfajnak – a közönséges erdei mókus és a mogyorós pele-, jelentős populációi élnek ezekben erdőfoltokban, amelyekre szintén figyelni kell a termelés során. A mogyorós pele október végén vonul tartósan téli álomra egészen március végéig április elejéig tart a hibernációs periódusa. A természetes odúk mellett előszeretettel elfoglalja a mesterséges odúkat is, tavsszal 8 db lett kihelyezve ebben az erdőtagban és 5 db odúban a pelék már fészekanyagokat (száraz füvet, levéldarabokat, fakérget stb.) hordtak be azokba, készülve a telelésre (időközben ezeket az odúkat a PM Hivatal kérésére eltávolítottuk). Jelentős számban vannak azok a példányok is amelyek a talajban az egyes fák gyökerei között készítenek maguknak telelésre fészkeket. Ebben az esetben majd a kituskózásnál kell figyelni a talajból kiforgatott példányokra. A  közönséges erdei mókus is több lehetőség közül választ, egyrészt az egyes fák ágcsúcsai közé vékony ágakból készít magának gömbalakú fészket, vagy természetes odúkba, de a mesterséges odúkat is szívesen elfoglalja. Itt ebben az erdőrészben 3 db ilyen mesterséges odú volt kihelyezve, amelyeket mókusok elfoglaltak és rendszeresen használtak. A mókusok csak részlegesen, gyakori megszakításokkal alszanak téli álmot, vagyis teljes és hosszan tartó hibernált állapotban nem kerülnek.

-  Amire a termelés során feltétlenül figyelni kell: a „menekülési útvonalak” biztosítása, szabadon hagyása rendkívül fontos feladat, így az állatok egy része vagy be tud húzódni a közeli kertségek park övezetébe (pl. Völgy u.), vagy át tud menni a Tócó-patak túloldali még megmaradó idős erdőtagjába. Ezért feltétlen meg kell hagyni a Tócó-patak meder rézsűjében és a parti zónájában megtelepedett fásszárú vegetációt (fehér fűz, közönséges dió, szürkenyár, mogyoró, veresgyűrű som, kökény cserjék stb.) amelyeknek az áthajló ágain menedéket találhatnak az átjutáshoz a mókusfélék.  A letermelésre kerülő erdő végénél, a Nagy-legelővel határos részénél a patak és a vasúti sín között merőlegesen húzódik egy néhány méter szélességű erdősáv, döntően magyar kőris, fehérfűz és szürkenyár alkotta állomány,  valamint alatta gazdag cserjeszint húzódik (kökény galagonya, kecskerágó, veresgyűrű som, mogyoró stb.) Ez a erdősáv és a szegélybokros is komoly  „menedéket” nyújthat majd a peléknek és a mókusoknak. Ide is kihúzódhatnak a termelés során, ezért a vágást mindenképpen a Szentgyörgyi út felől kell majd megkezdeni és úgy haladni a legelő irányába!

-  A fentiekhez elengedhetetlenül fontos, hogy az egész termelési időszak alatt legyen folyamatos napi szintű felügyelet a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület részéről, illetve napi kapcsolat a vágásvezetővel és a résztvevő munkásokkal is, akiket tájékoztatni kell a várható eseményekről.

Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 21.  Dudás Miklós