Szerző: Gyarmathy István

Békamentés Kisgyőrben

Közzétéve:

A Kisgyőrbe vezető közút egy országos viszonylatban is jelentős békaátkelő helyet keresztez (elsősorban barna varangy és erdei béka vonul itt ívóhelyére), ahol tavasszal minden évben sok száz béka esik áldozatul a gépjárművek elütésének.

Erről egy lelkes tagtársunk projektmunkát is készített: Békamentés Kisgyőrben

Már több békamentő akció volt itt, kerítés is készült, mely időközben tönkrement. 2024-ben táblákat helyeztünk itt ki.

Idén (2025-ben) március 15-én a Rónaőrző Egyesület és a Kisgyőri Galya Klub lelkes önkénteseivel, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre által rendelkezésre bocsátott terelőfalat állítottunk fel. A terelőfal egy meglévő átereszhez vezeti a békákat. Bízunk benne, hogy így jelentősen csökkenhet az elütések száma.

A mi sokszínű kertünk

Közzétéve:

Egyesületünk csatlakozott az MTVSZ A mi sokszínű kertünk kampányához.

Már régóta foglalkozunk a témával, hiszünk benne, hogy mindenki tehet saját környezetében is a természet védelméért. Több kiadványunk is megjelent a témában.

Témanapokat, előadásokat, kampány rendezvényeket tartunk, ezekről Facebook oldalunkon számolunk be.

 

 

MAGYARORSZÁG FUTÓBOGÁR FAUNÁJA – Igényfelmérés

Közzétéve:

Ködöböcz Viktor (2023): Magyarország futóbogár faunája.

(FRISSÍTÉS)

Csiki Ernő 1946-ban megjelent, német nyelven írt faunamunkája után több mint 75 évvel ez a munka törekszik összefoglalni mindazt az ismeretanyagot, ami a hazánkban előforduló futóbogarakról jelenleg tudható. E munka magába foglalja:

  • a futóbogárfélék családjának általános jellemzését; külső morfológiai felépítését;
  • az egyes genusok jellemzését;
  • a nemzetségek és az egyes fajok (több mint 500 faj) határozókulcsok révén történő meghatározását (141 oldal);
  • 875 eredeti ábrát a határozókulcsokhoz (31 oldal);
  • a hazánkban előforduló (vagy korábban bizonyítottan előfordult) fajok előfordulásának jellemzését; feltüntetve a korábbi jellemzések irodalmi forrásait is (75 oldal);
  • a fajok hazai előfordulási mintázatát, ponttérképek formájában (177 oldal);
  • a fajok esetleges félrehatározásának lehetőségeit, segítve a még gyakorlatlan kutatókat a pontosabb határozásban (10 oldal);
  • azokat a gyűjtési módszereket, amelyekkel a fajok a legeredményesebben gyűjthetők; hogy mely fajok esetében tapasztaltak fényre repülést; hogy mely fajok fordulnak elő települések közterületein; hogy melyek a legkorábbi és legkésőbbi gyűjtések dátumai; hogy milyen módszerrel történtek ezek a gyűjtések; és hogy ezek a gyűjtések mely gyűjtőkhöz köthetők (20 oldal);
  • egyéb érdekességeket a futóbogarakra vonatkozóan (10 oldal).

A mellékelt, 13 oldalas, innen letölthető: Magyarország futóbogár faunája - kivonat mutatja be a könyv tartalmilag legfontosabb fejezetrészeit.

A fenti, csaknem 500 oldalas munkát 2023-ban, 500 példányban tervezzük kiadni. A várható bekerülési ár 15.000 Ft lesz.

A megjelentetési példányszám meghatározásához (esetleges változtatásához), valamint a vásárlási igények előzetes felméréséhez kérjük ide kattintva a megjelenő űrlap kitöltését.

Az űrlapon a következők megadását kérjük: Név, postacím, e-mail cím, igényelt példányszám. Megjelenés esetén az érdeklődőket kiértesítjük.

Tisztelt előrendelők, érdeklődők! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a könyvre eddig leadott megrendelések száma jelenleg (2023. szeptember 7.) 125.

A könyv megjelentetése csak akkor válik gazdaságossá, ha az előrendelések száma eléri a 200-at. Ebben az esetben is csak 300 példányban fogjuk megjelentetni a könyvet, az indokolatlan túlköltekezés elkerülése érdekében.

Kérjük további szíves türelmüket a jövőbeni kiértesítésig!

Addig is kérjük, osszák meg minél többfelé a könyvvel kapcsolatos információt, további megrendelők toborzása érdekében.

 

Kisgyőri lepkék 2023 tél végén

Közzétéve:
2023. február 18-án éjszaka az Egyesületünk önkéntesei újabb lepkészeti felmérést végeztek Kisgyőrben a településtől északra elterülő molyhos tölgyes karsztbokorerdő szegélyében, illetve az erdő alatt fekvő felhagyott szőlőben, gyümölcsösben.
Az eredmények újból megerősítik ezen terület kiemelkedő természeti értékét!
Idén szinte elmaradt a tél, így korán – már február közepén – megjelentek a frissen kelt tél végi – kora tavaszi araszolók és az áttelelt bagolylepkék. A felmérés éjszakáján enyhe idő volt, 10 fok feletti hőmérséklet, viszont nagyon erős szél hátráltatta a vizsgálódást.
A felmérés során az önkéntesek a naplementét követően, 18 óra és hajnali 2 óra között fotózták az előkerülő lepkéket. A kutatók egy 160W-os kevert fényű és egy 20W-os UV-A égő “vonzerejét” használták ki, amelyek segítségével egy kifeszített fehér lepedőre csalogatták az éjjeli lepkéket. A fénycsapdázás mellett kitűnően működött a vörösbor és barnacukor keveréke, a csalianyagba mártogatott vászonszalagokra egész sok éhes bagolylepke érkezett. A fényre érkező és a csalikon táplálkozó lepkéket lefotózták, majd az izeltlabuak.hu oldalra töltötték fel. Ezen az oldalon szakemberek segítik a lepkék és más rovarok határozását.
Az éjszaka folyamán több ritka, védett lepkefaj is előkerült a megfigyelés idején. Ezek közül kiemelkedik a hazai nagylepkefauna egyik legjelentősebb értéke, a fokozottan védett, Natura 2000-es Anker-araszoló (Erannis ankeraria), amelyből mintegy 7-10 példányt észleltek a megvilágított lepedőn. A fajra jellemző módon az éjszaka második felében, 23 órát követően jelentek meg a fényen. Szintén nagyon örültünk egy csodálatos színvilágú áttelelő bagolylepkének, az országszerte ritka és lokális fajnak számító élénksárga őszibagoly (Jodia croceago) egyetlen példányának – ez csalin táplálkozott.
A két ritka fajon kívül nagy számban észlelték az ilyenkor jellemző kora tavaszi araszolókat, mint pl. a  tölgy-tavasziaraszolót (Agriopis leucophaearia), a sárgás tavasziaraszolót (Agriopis marginaria), a vadgesztenye-araszolót (Alsophila aescularia), a borzas tavasziaraszolót (Apocheima hispidaria), a zöldes tavasziaraszolót (Apocheima pilosaria). Egy példányban már megjelent az öves tavasziaraszoló (Lycia zonaria) is.
A csalikon a viharos szél ellenére egész sok áttelelő bagolylepke táplálkozott, így pl. a veronika-őszibagoly (Conistra veronicae), a vörös télibagoly (Conistra rubiginea), a szürkés fabagoly (Xylena exsoleta), a közönséges fabagoly (Lithophane ornitopus), a holdacskás télibagoly (Eupsilia transversa).

A felmérésről készült jegyzőkönyvet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak megküldtük, amelyben az összes fajt felsoroltuk fényképpel, pontos előfordulási hely megjelölésével.

Mi lesz veled magyar fogoly?

Közzétéve:

A szürke fogoly mely még napjainkban ugyan bizonyos megszorításokkal vadászható madárfaj a XXI. század elejére rendkívül megfogyatkozott, s mostanra már inkább, mint veszélyeztetett apróvad van jelen a hazai faunánkban. Pedig ez a jellegzetes és őshonos kis madárfaj, a vadvédelmi és vadgazdálkodási intézkedések tekintetében is az egyik legmagasabb prioritást érdemelné!

Dudás Miklós írása a fogoly védelmére tett erőfeszítéseiről itt olvasható: Mi lesz veled magyar fogoly?

Dudás Miklós többi írása itt olvasható.

Lepkészeti felmérés Kisgyőrben

Közzétéve:
2022. július 21-én éjszaka az Egyesületünk önkéntesei ideális körülmények között vizsgálták Kisgyőrben, a falu közvetlen közelében, egy karsztbokorerdővel szegélyezett külterjes szőlőben és az erdőszéli tisztáson a terület éjjeli lepkefaunáját. Este 20 óra és hajnali 2 óra között fotózták az előkerülő lepkéket.
Egy 125W-os higanygőzégő és egy 160W-os kevert fényű égő “vonzerejét” használták ki, amelyek segítségével  “non invazív” módon egy kifeszített fehér lepedőre, illetve a nagy szárazságban kitűnően működő, vörösbor és barnacukor keverékébe bemártogatott vászonszalagokra csalogatták az éjjeli lepkéket. A fényre érkező és a csalikon táplálkozó lepkéket lefotózták, majd az izeltlabuak.hu oldalra töltötték fel.
A fotók határozásakor kiderült, hogy az éjszaka folyamán több ritka, védett lepkefaj is előkerült a megfigyelés idején. Ezek közül kiemelkedik a hazai középhegységek meleg tölgyeseiben élő, rendkívül ritka és lokális, védett kőrisfa-övesbagoly (Catocala diversa), amely a Elő-Galyától délre elterülő karsztbokorerdő szegélyében nagy egyedszámban rajzott. Az önkéntesek kizárólag a csalikon észlelték, fényre egyetlen példány sem repült. Mind a csalin, mind a fényen jelentős egyedszámban jelent meg egy másik övesbagoly faj, a kis tölgyfa-övesbagoly (Catocala promissa). Hihetetlen látvány volt, amint a molyhostölgyes szinte hemzsegett ettől a csodás lepkefajtól, kis túlzással minden törzsön ott ült egy példány. Szintén előkerült az éjszaka folyamán a hazai középhegységek, dombvidékek meleg, száraz, déli kitettségű karsztbokorerdeinek, molyhostölgyeseinek jellemző faja, a védett magyar púposszövő (Phalera bucephaloides) egy példánya. Észlelték a pajzstetűfaló bagoly (Calymma communimacula) egy példányát is, amely egy melegkedvelő, erdőssztyepp faj. Hazánkban erdőszéleken, száraz, felnyíló erdőkben, cserjésekben, idősebb gyümölcsösekben, kertekben még sokfelé megfigyelhető. Csodás lepkefaj, amelynek hernyója – a hazai lepkefajok közül egyedüliként – ragadozó, gyümölcsfákon, főként Prunus-fajokon (pl. szilva, cseresznye, sárgabarack, őszibarack, mandula) élő pajzstetveket fogyasztanak. Ugyancsak nagy öröm volt látni a területre jellemző bagolylepkék sorát, amelyekkel máshol csak elvétve lehet találkozni, így pl. a pontozott selymesbagoly (Hoplodrina superstes), sötétbarna selymesbagoly (Hoplodrina blanda), szürkés selymesbagoly (Caradrina aspersa), rombuszos földibagoly (Xestia stigmatica), zöld hegyibagoly (Anaplectoides prasina) egyedeket. A megfigyelés során az első lepke egy “lefekvésre készülő” nappali lepke, a szürkeöves szemeslepke (Hipparchia fagi) volt, míg az este végén egy hatalmas méretű fagyalszender (Spinx ligustri) tette tiszteletét a lámpafényen.
A fentiek is kiemelik, hogy a Kisgyőri-Galyák szoknyáján elterülő külterjes szőlőskertek rendkívüli természeti értéket képviselnek és kiemelten védendőek!

Önkéntes nap a Vámospércsi tölgyesnél

Közzétéve:
2022 július 14-én családi önkéntes napot tartottunk az egyesületünk kezelésében lévő Vámospércsi pusztai tölgyesnél. A fő feladat az invazív fajok visszaszorítása volt az erdőben és környezetében.
Az erdő körül csaknem az összes selyemkórót kihúztuk kézzel (így nagyobb sérülést okozunk a növénynek, pár év után alacsonyabb lesz a növény és kiritkul), a szomszédos területeken motoros kaszával vágtuk le.
Az erdő körül az aranyvessző nagy részét machetével vágtuk le (ez nagyobb sérülést okoz a növénynek, nehezebben újul meg), a szomszédos területeken motoros kaszával vágtuk le.
Az erdő szélében lévő alkörmöst is kivágtuk.
Köszönjük a Baranyi család segítségét!