Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program – “Conservation and protection of the cross border natural heritage of Bihor – Hajdú-Bihar counties – Na-Tu-Re” cimű pályázat keretében a Zöld Kör megbízásából 265 db odú és költőláda készítésében és kihelyezésében veszünk részt (a kihelyezés 2019 március elején történik meg).
A programhoz legyártott odútípusok:
A típusú odú 55 db
B típusú odú 55 db
C típusú odú 50 db
D1 típusú odú 20 db
D2 típusú odú 20 db
D3 típusú odú 20 db
Vörös vércse költőláda 25 db
Fekvő gyöngybagoly költőláda 20 db

Felhasznált anyag: 2 cm-s falvastagságú szárított, gyalult időjárásálló borovi fenyő
Felületkezelés: vizes bázisú kültéri viaszfesték
Az odúk teteje alumínium lemezzel fedve.
A kisebb odúk (A, B) drót füllel, a többi  facsavarral lesz rögzítve a fákhoz, kiképzésük ennek megfelelően történt.
Az odúk kialakítása a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által kiadott útmutatók (főként: Nagy Csaba szerk. Az odulakó madaraink védelme, Budapest 2014),  illetve Andrási Pál Cselekvő természetvédelem (Budapest, 2002) című munkája alapján történt.

Az alábbi képek a műhelyben készültek az odúk elkészültét követően.

2018 decemberében is készülünk a Karácsonyra. Adventi családi napot tartottunk, ahol Szalmási Klára népi iparművész vezetésével népi kézműves program (textilbabák-bábuk készítése) volt a fő elfoglaltságunk, de játék és kirándulás is színesítette a debreceni és kisgyőri családok együtt töltött szombati napját.

2018 őszén egy második szemétszedési akciót is szerveztünk az Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program – “Conservation and protection of the cross border natural heritage of Bihor – Hajdú-Bihar counties – Na-Tu-Re” cimű pályázat keretében (az elsőről itt számolunk be).

Az akció során -melyet felmérés előzött meg-  egyesületünk és a DEHÖK Környezetvédelmi bizottság hat önkéntese vett részt, és mintegy 5 m3 szeméttől sikerült megszabadítani hazánk első természetvédelmi területét. A hulladék egy részét konténerben szállította el az AKSD, míg a veszélyes hulladékokat a lakossági hulladékudvarban helyeztük el.

Ahogy az előző bejegyzésünkben már beszámoltunk róla, elindult nagyszabású növénytelepítési akciónk a hajdúböszörményi tölgyesekben.

A programon a Széchényi István Mg. Szakközépiskola 10 önkéntese mellett egyesületünk 6 tagja vett részt.

A  Debrecen-Hajdúböszörményi tölgyesek Natura 2000 terület számos értékes növényfajnak  nyújtott és nyújt még ma is otthont. Sajnos az elmúlt évszázadban különböző okok miatt ezek a növények megritkultak, több el is tűnt innen. Hiába a védettség, aktív beavatkozás nélkül elszegényedhet ez az értékes terület.  A Hajdúböszörményi Zöld Kör számos természetvédelmi beavatkozással segíti az erdő természeti értékeinek megőrzését és gazdagítását . Ezek közül az egyik a védett és karakternövények visszatelepítése, amelyet  egyesületünk részvételével, Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének szakmai segítségével végez.
Az első akciónk november 10-én lesz a  Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola önkénteseinek részvételével, amikor 2000 őshonos cserjét és lágyszárút fogunk elültetni a területen.

Így a program (Interreg V-A Románia-Magyarország Program “Conservation and protection of the cross border natural heritage of Bihor – Hajdú-Bihar counties – Na-Tu-Re”) során három év alatt több mint 10000 növénnyel gazdagodik az erdő, köztük több olyan fajjal, mely az idők során már eltűnt innen például az erdei szellőrózsa, a nagy ezerjófű vagy a fokozottan védett magyar nőszirom.

Egyesületünk 2018 október 28-án az MTVSZ partnereként Főzőklubot szervezett a Kisgyőri Természet Házában.

A főzőklubon amellett, hogy közösen helyi termékekből főztünk (helyi gazda által biztosított sertéshúsból), kovászos kenyeret sütöttünk (Berta Andrea mezőkeresztesi őstermelő és kovászos-kenyér szakértő vezetésével), helyi bioalmát, biopálinkát, biolekvárt kóstoltunk, és beszélgettünk a helyi (bio) élelmiszerek vásárlásának fontosságáról.

Az esemény az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának támogatásával valósult meg. 

Egyesületünk Debrecen Polgármesteri Hivatalának megbízásából részt vesz a Tócó patak Debrecen-Józsa menti részén kitermelésre kerülő nemes nyáras és füzes (mely része a helyi védett természeti területnek) védett lakóinak (denevérek, mókusok, pelék) mentésében és áttelepítésében. Az erre kidolgozott koncepciónk a képek alatt olvasható. A korábban kihelyezett pele odúkat már eltávolítottuk (pele programunkról itt lehet olvasni).

A napokban megkezdtük az erdőterület felmérését, a pontenciális denevér és kisemlős élőhelyek megjelölését, erről az alábbi képekkel számolunk be.

A Tócó-patak bal partján elterülő helyi védett és Natura 2000 erdőrészlet felújítása során, jelentkező problémák kezelésére tett javaslatok, a természeti értékeinek a kímélése, szükség esetén mentésük érdekében

– Lényeges kérdés, hogy mikor fogják elkezdeni a véghasználatot illetve előre láthatólag meddig fog tartani ez a folyamat időben. A viszonylag enyhe, őszi időszakban célszerű lenne befejezni a tervezett erdőtag tarvágását, mert ebben az esetben még nem kellene attól tartani, hogy a faodúkban telelni szándékozó denevérfajok már mély lehibernált állapotban lesznek. Néhány denevér faj, amely csak nyári szállásnak és szaporodó helyeknek foglalják el a faodúkat, jelentős számban már szeptember végére elhagyják ezeket az üregeket és a téli szállásaikra húzódnak (barlangok, pincék stb.).

–  Az első fontos feladat az erdőtag folyamatos monitorozása, feltérképezése, az érintett odvas fák jelölése a Rónaőrző Egyesület birtokában lévő Magenta Bat 5 típusú denevér detektor segítségével. Ezzel a módszerrel nagy biztonsággal ki lehet szűrni azokat a fa egyedeket amelyek üregeiben potenciálisan jelen vannak a denevérek, vagy ott akarnának telelni.

– Ezeknél a kijelölt fáknál külön fokozott figyelemmel kell majd eljárni a döntésük és darabolásuk során, hogy a fűrészgép ne vágja szét az állatokat. Ilyen esetben a szétmászni igyekvő példányokat egyenként fel kell majd helyezni olyan magaslatokra pl. már sarangba összerakott, készletezett farakásokra, vagy még álló fatörzsekre, ahonnan már el tudnak indulni s felrepülve új telelőhelyet kereshetnek maguknak. Amennyiben a végvágás mégis elhúzódna időben és a napi középhőmérséklet 5 C-fok alá süllyedne, úgy a már lehibernált példányokat kell majd összegyűjteni és sürgősen felszállítani  Budapestre a FÁNK mentő állomására, ahol megfelelő hőmérsékletű környezetet tudnak számukra biztosítani és ott remélhetőleg majd sikeresen kiteleltetik őket. Ellenkező esetben a felébredő állatok annyi energiát vesztenek, hogy a tél további részében már nem marad elegendő tartalék életfenntartó energiájuk és ebben az esetben a biztos pusztulás várna rájuk! Október végén november elején már lehet számítani lehibernált (letargiában) lévő példányokra.

–  A másik két érintett védett emlősfajnak – a közönséges erdei mókus és a mogyorós pele-, jelentős populációi élnek ezekben erdőfoltokban, amelyekre szintén figyelni kell a termelés során. A mogyorós pele október végén vonul tartósan téli álomra egészen március végéig április elejéig tart a hibernációs periódusa. A természetes odúk mellett előszeretettel elfoglalja a mesterséges odúkat is, tavsszal 8 db lett kihelyezve ebben az erdőtagban és 5 db odúban a pelék már fészekanyagokat (száraz füvet, levéldarabokat, fakérget stb.) hordtak be azokba, készülve a telelésre (időközben ezeket az odúkat a PM Hivatal kérésére eltávolítottuk). Jelentős számban vannak azok a példányok is amelyek a talajban az egyes fák gyökerei között készítenek maguknak telelésre fészkeket. Ebben az esetben majd a kituskózásnál kell figyelni a talajból kiforgatott példányokra. A  közönséges erdei mókus is több lehetőség közül választ, egyrészt az egyes fák ágcsúcsai közé vékony ágakból készít magának gömbalakú fészket, vagy természetes odúkba, de a mesterséges odúkat is szívesen elfoglalja. Itt ebben az erdőrészben 3 db ilyen mesterséges odú volt kihelyezve, amelyeket mókusok elfoglaltak és rendszeresen használtak. A mókusok csak részlegesen, gyakori megszakításokkal alszanak téli álmot, vagyis teljes és hosszan tartó hibernált állapotban nem kerülnek.

–  Amire a termelés során feltétlenül figyelni kell: a „menekülési útvonalak” biztosítása, szabadon hagyása rendkívül fontos feladat, így az állatok egy része vagy be tud húzódni a közeli kertségek park övezetébe (pl. Völgy u.), vagy át tud menni a Tócó-patak túloldali még megmaradó idős erdőtagjába. Ezért feltétlen meg kell hagyni a Tócó-patak meder rézsűjében és a parti zónájában megtelepedett fásszárú vegetációt (fehér fűz, közönséges dió, szürkenyár, mogyoró, veresgyűrű som, kökény cserjék stb.) amelyeknek az áthajló ágain menedéket találhatnak az átjutáshoz a mókusfélék.  A letermelésre kerülő erdő végénél, a Nagy-legelővel határos részénél a patak és a vasúti sín között merőlegesen húzódik egy néhány méter szélességű erdősáv, döntően magyar kőris, fehérfűz és szürkenyár alkotta állomány,  valamint alatta gazdag cserjeszint húzódik (kökény galagonya, kecskerágó, veresgyűrű som, mogyoró stb.) Ez a erdősáv és a szegélybokros is komoly  „menedéket” nyújthat majd a peléknek és a mókusoknak. Ide is kihúzódhatnak a termelés során, ezért a vágást mindenképpen a Szentgyörgyi út felől kell majd megkezdeni és úgy haladni a legelő irányába!

–  A fentiekhez elengedhetetlenül fontos, hogy az egész termelési időszak alatt legyen folyamatos napi szintű felügyelet a Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület részéről, illetve napi kapcsolat a vágásvezetővel és a résztvevő munkásokkal is, akiket tájékoztatni kell a várható eseményekről.

Debrecen-Józsa, 2018. szeptember 21.  Dudás Miklós

Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretén belül a “Conservation and protection of the cross border natural heritage of Bihor – Hajdú-Bihar counties – Na-Tu-Re” cimű pályázat keretében a Zöld Kör számos természetvédelmi tevékenységet valósít meg a Debrecen-Hajdúböszörményi Tölgyesek Natura 2000 területen. Egyesületünk a Zöld Kör megbízásából több tevékenységben részt vesz, igy az illegális hulladéklerakók felszámolásában is. Az első alkalommal önkénteseink részvételével (itt külön köszönetet mondunk a Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézetnek) kb. 5 köbméter hulladéktól szabadítottuk meg a Debrecen-Alsójózsa melletti erdőt.